A Meteora elnevez�s a "meteorosz" mell�kn�vb�l ered, ami "leveg�ben lebeg�t" jelent �s utal a hatalmas magas szikl�kra. A szikl�k keletkez�s�nek t�rt�nete mintegy 50 milli� �vre ny�lik vissza. Ekkor Thessalia ter�let�t tenger bor�totta �s az ide torkoll� foly�k rengeteg hordal�kot hordtak itt �ssze. K�s�bb a tenger visszah�z�dott �s h�trahagyta betonkem�nys�g� szikl�kk� alakult hordal�kk�pokat. A Meteora szikl�i leny�g�z� l�tv�nyt ny�jtanak.

Eleinte a szikl�k barlangjaiban mag�nyos remet�k �ltek, akik a felboml� biz�nci birodalom zavarg�sai el�l menek�ltek ide. 1367-ben Nilosz atya n�h�ny t�rs�val �s az itt �l� remet�kkel megalap�totta az els� szerzetesi k�z�ss�get. Az Athos hegys�gb�l ide zar�ndokolt Varlaam atya, �s bar�tja Athanasziosz egy k�l�n�sen szigor�, �n. c�nobita kolostort alap�tott az egyik sziklacs�cson, ez a Nagy Meteoron kolostor. A k�z�ss�gek teljesen elz�rk�ztak a vil�gt�l, m�g feljutni a kolostorba is csak k�t�h�gcs�n, vagy cs�rl� seg�ts�g�vel egy h�l�ban lehetett. A k�z�pkorban alap�tott 24 kolostorb�l ma 6 l�togathat�. A ma is m�k�d� k�z�ss�gekben n�h�ny tucat ap�ca �s szerzetes �l, a trikalai p�sp�k fennhat�s�ga alatt.
A Meteora vid�ke a sziklam�sz�k �s t�r�z�k paradicsoma is.

Tempi-v�lgy:
Az Olympos �s az Ossza hegy k�z�tt fekszik a majdnem 10 km hossz�, szakad�kokkal tagolt szoros, mely �vsz�zadokon �t a legfontosabb �tkel� volt �szak �s K�z�p-g�r�gorsz�g k�z�tt. Itt t�rtek be Hellasz f�ldj�re a perzs�k Xerx�sz vezet�s�vel, s �vsz�zadokkal k�s�b 1941-ben a n�met csapatok.
A 100 m�tern�l is magasabb sziklafalak alatt ter�l el a Piniosz foly� v�lgye. F�zf�k �s bab�rcserj�k szeg�lyezik a szurdokot. A legenda szerint itt ki�ltott seg�ts�g�rt az Apollon szerelme el�l menek�l� sz�ps�ges Daphne, akit anyja bab�rf�v� v�ltoztatott. Az �korban a bab�rt� Apollon szent f�jak�nt tisztelt�k. A Farkas-torkolat k�zel�ben k�zel�ben van a Daphn� forr�s, honnan kis h�d vezet �t az Agija Paraszkevi k�poln�hoz.

Forr�s: Cartographia Utik�nyvek-G�r�gorsz�g

Edessa Pella r�gi� sz�khelye. H�rnev�t gy�ny�r� v�zes�seinek k�sz�nheti. A v�rost mag�t is sz�mos -f�leg mesters�ges- v�zes�s �kes�ti, de �rdemes felkeresni a term�szetes zuhatagokat, az �n. katarrakteszeket.

A legnagyobb k�z�l�k a 24 m�ter magas Kar�nosz-v�zes�s, amely m�g�tt egy barlang is h�z�dik.

A k�zelben tal�lhat� a Vegoritida t�, mely nagyon sz�p k�rnyezetben fekszik.

�Forr�s: Cartographia utik�nyvek-G�r�gorsz�g

Veria 50000 lakos�val komoly telep�l�snek sz�m�t a k�rny�ken. Jelent�s kereskedelmi �s ipari k�zpont. A v�ros gy�ny�r� sz�p helyen van, mivel a Szalonikit�l elter�l� s�ks�g v�g�ben a hegyoldalra kapaszkodik fel. �rdemes felkeresni a t�r�k negyedet, ahol sok r�gi �p�letet EU-s t�mogat�sb�l �j�tanak fel. A v�rost kett�szeli a Tripotamos foly�.

Veri�t�l 11 km-re �szakkeletre tal�lhat� Vergina, r�gebben Aigai, Maced�nia els� f�v�rosa, k�s�bb a kir�lyok temetkez�si helye. Itt gyilkolt�k meg Nagy S�ndor apj�t, II. Philipposzt l�nya esk�v�j�n Kr.e. 336-ban.
A romok el�gg� sz�tsz�rtan tal�lhat�k. A Maked�n s�r (Macedonian Tomb) a falut�l kb. 500 m-re fekszik. Bej�ra�t�t j�n oszlopok d�sz�tett�k �s egy m�rv�nytr�n tal�lhat� benne. K�zel�ben tal�ljuk a Kr.e.3. sz�zadban �p�lt palota maradv�nyait. A t�bb, mint 100 m hossz� �p�let Antigonos Gonatas kir�ly ny�ri rezidenci�ja volt.
Napjainkban az �kori Aigais palot�j�nak �s a sz�nh�z�nak ter�lete valamint a Megali Touba egyedi p�nc�l-m�zeuma a kir�lyi kript�kkal �vente ezernyi l�togat�t vonz.

Forr�s: Cartographia Utik�nyvek-G�r�gorsz�g

Skiathos a Szpor�dok legn�pszer�bb szigete. Ter�lete mind�ssze 48 km² . A ny�ri nagy turistaforgalommal egy�tt is nagyon sz�p, hangulatos hely. Lank�s dombjait pinea- �s olajfaligetek bor�tj�k, nemcsak hossz�, homokos strandjai, de vadreg�nyes �blei is vannak. Legn�pszer�bb tengerpartja Koukounariesz, mely finom, aranyszin� homokj�val �s �ttetsz� azurk�k viz�vel felveszi a versenyt ak�r a Karib-tenger partvid�k�vel is. A skiathosi nyaral�st els�sorban a strandol�s �s napoz�s szerelmeseinek �s az �jszakai �let kedvel�inek aj�nlj�k.

Forr�s: Cartographia Utik�nyvek-G�r�gorsz�g

�

A skiathosi fot�k m�g hagyom�nyos f�nyk�pez�g�ppel k�sz�ltek, eln�z�st a min�s�g�rt.

Ath�n, g�r�g�l Athina, Eur�pa egyik legr�gebbi v�rosa, mely h�rnev�t els�sorban m�ltj�nak k�sz�nheti. Itt sz�lettek meg azok a k�pz�m�v�szeti, �p�t�szeti, irodalmi �s filoz�fiai alkot�sok, t�rsadalmi form�ci�k, politikai kult�r�k, amelyek �vsz�zadokon kereszt�l p�ldak�nt szolg�ltak az eur�pai m�velts�g sz�m�ra.

M�lt�n nevezik Ath�nt az eur�pai civiliz�ci� b�lcs�j�nek, s els�sorban ma is az �kori g�r�g kult�ra eml�kei miatt zar�ndokolnak el ide turist�k ezrei.

Ath�n az Attikai-f�lsziget d�li r�sz�n fekszik �s szervesen illeszkedik a t�jba. Ath�n az ellent�tek v�rosa. Hatalmas, modern, mediterr�n nagyv�ros tele m�eml�kekkel, templomokkal, m�zeumokkal.

Ne rohanjunk. N�zel�dj�nk az itt �l�k szem�vel: megfeledkezve a v�ros zaj�r�l, csod�ljuk meg a hallgatag romkerteket, �lj�nk be egy k�v�z� terasz�ra, s n�zz�k az �let foly�s�t...ez az a hangulat, amit megtapasztalva, �r�kre sziv�nkbe fogjuk z�rni ezt a soksz�n�, elevenen l�ktet�, a r�gm�lt eml�keit h�ven �rz� nagyv�rost.

Forr�s: Cartographia Utik�nyvek - G�r�gorsz�g

Ez a Louthraki Edess�hoz k�zel az orsz�g �szaki r�sz�n fekszik. (Van d�len is egy Louthraki Tolo k�zel�ben). Err�l a helyr�l egy utifilmben olvastam, sajnos le�r�st sehol nem tal�lok r�la.
Annyit tudtam r�la, hogy gy�gyv�z tal�lhat� itt, amely a hegyekb�l z�dul al�. Az �t nagyon egyszer� volt, Edess�ba be sem kell menni, mert egy elker�l� �t van a hegyekbe. Oda�rve megtudtuk, hogy t�len s�k�zpont is m�k�dik itt, rengeteg sz�llod�val, apartmannal �s gy�gysz�ll�val tal�lkoztunk.

A l�tv�ny leny�g�z� volt, mindenfel� zuhatagok, term�szetes �s mesters�ges medenc�k. A v�z j�ghideg, de �ll�t�lag gy�gy�t.

Szerintem meg�ri felkeresni!

Az �kori Pella arr�l nevezetes, hogy Kr.e.365-ben itt sz�letett Nagy S�ndor. J� n�h�ny �vet �lt itt Arisztotel�sz is, aki Nagy S�ndor nevel�je is volt. A v�rost Arkhaleosz maked�n uralkod� alap�totta, aki a mai Vergin�b�l tette �t sz�khely�t. A v�rost hosszas, eredm�nytelen keres�s ut�n v�g�l 1957-ben fedezt�k fel. Messze f�ld�n h�resek az itt tal�lt mozaikok. Ezek egy r�sze az eredeti hely�n, m�s r�sze pedig a romkert m�zeum�ban tal�lhat�. A Kr. e. 300 k�r�l� k�sz�lt mozaikok az orsz�g legjobb� �llapotban fennmaradt darabjai.

A k�t legh�resebb a p�rducon lovagol� Dionysost �s a Nagy S�ndort oroszl�nvad�szat k�zben �br�zol� mozaik. A k�peket az �n. Oroszl�nvad�szat H�z�ban tal�lhatjuk, mely a 4.sz.-ban �p�lt, 12 szob�t tartalmazott, �s mintegy 90 m hossz�, 50 m sz�les, hatalmas �p�let volt.

�

Forr�s: Cartographia utik�nyvek-G�r�gorsz�g

Kev�s hely �tv�z hat�rtalan partokat aranyhomokos tengerparttal �s krist�lytiszta tengerrel, hegyeket t�rt�nelmi nevezetess�gekkel �s term�szeti sz�ps�ggel, kit�n� idegenforgalmi szervezetts�ggel, kedvez� �rakkal �s r�ad�sul mindezt egy kiv�l� t�megk�zleked�si h�l�zattal, amely lehet�v� teszi a gyors k�zleked�st.

Kev�s olyan hely l�tezik, ahol egy 70 km hossz� partszakasz ennyire k�l�nb�z� nyaral�si form�kat �tv�zne. A nyugodt csal�di nyaral�st�l a ny�zsg� term�szet�ek h�tv�gi �d�l�s�ig. Kev�s hely k�pes ennyi k�l�nf�le sz�rakoz�si �s kikapcsol�d�si lehet�s�get, kultur�lis �letet ny�jtani, mint Pieria, az Olymposi Rivi�ra f�ldrajzi v�ltozatoss�g�nak, t�rt�nelmi m�ltj�nak �s f�k�nt lak�i vend�gszeretet�nek, szorgalm�nak k�sz�nhet�en.

�szak Pieria: Methoni, Makrygialos, Pydna, Alyki Kitrous.

K�z�p Pieria: Korinos, Paralia, Olympic Beach.

D�l Pieria: Varikou Beach, Gritsa, Plaka Litochoro, Leptokaria, Skotina, Panteleimonas, Platamonas, Nei Pori.

�Forr�s: www.pieria-tourism.gr

�

Az �kori Philippi maradv�nyai Kaval�t�l kb. 15 km-re �szaknyugatra tal�lhat�. II.Philipposz a k�zeli aranyb�ny�k megszerz�se v�gett elfoglalta, s ekkor nyerte el ma is ismert nev�t.
A r�mai korban, mivel a Via Egnatia kereskedelmi f��t ment�n fek�dt, vir�gz� v�ros volt. Kr.e.42-ben itt �tk�z�tt meg Caesar gyilkosainak Brutusnak �s Cassiusnak serege Marcus Antonius �s a fiatal Octavianus csapataival.
Philippi m�sik nevezetess�ge, hogy itt alakult az els� eur�pai kereszt�ny k�z�ss�g P�l apostol munk�ss�g�nak k�sz�nhet�en.

A romkertben l�thatjuk a v�ros els� kereszt�ny templom�nak romjait, r�mai kori f�rumot. Philippi legjobb �llapot� eml�ke a Kr.e.4. sz�zadb�l sz�rmaz�, a r�mai uralom alatt t�bbsz�r �talak�tott sz�nh�z, ahol nyaranta m�g ma is sz�nh�zi fesztiv�lokat rendeznek.

Forr�s: Cartographia utik�nyvek-G�r�gorsz�g