A Meteora elnevezs a "meteorosz" mellknvbl ered, ami "levegben lebegt" jelent s utal a hatalmas magas sziklkra. A sziklk keletkezsnek trtnete mintegy 50 milli vre nylik vissza. Ekkor Thessalia terlett tenger bortotta s az ide torkoll folyk rengeteg hordalkot hordtak itt ssze. Ksbb a tenger visszahzdott s htrahagyta betonkemnysg sziklkk alakult hordalkkpokat. A Meteora szikli lenygz ltvnyt nyjtanak.
Eleinte a sziklk barlangjaiban magnyos remetk ltek, akik a felboml biznci birodalom zavargsai ell menekltek ide. 1367-ben Nilosz atya nhny trsval s az itt l remetkkel megalaptotta az els szerzetesi kzssget. Az Athos hegysgbl ide zarndokolt Varlaam atya, s bartja Athanasziosz egy klnsen szigor, n. cnobita kolostort alaptott az egyik sziklacscson, ez a Nagy Meteoron kolostor. A kzssgek teljesen elzrkztak a vilgtl, mg feljutni a kolostorba is csak kthgcsn, vagy csrl segtsgvel egy hlban lehetett. A kzpkorban alaptott 24 kolostorbl ma 6 ltogathat. A ma is mkd kzssgekben nhny tucat apca s szerzetes l, a trikalai pspk fennhatsga alatt.
A Meteora vidke a sziklamszk s trzk paradicsoma is.
Tempi-vlgy:
Az Olympos s az Ossza hegy kztt fekszik a majdnem 10 km hossz, szakadkokkal tagolt szoros, mely vszzadokon t a legfontosabb tkel volt szak s Kzp-grgorszg kztt. Itt trtek be Hellasz fldjre a perzsk Xerxsz vezetsvel, s vszzadokkal ksb 1941-ben a nmet csapatok.
A 100 mternl is magasabb sziklafalak alatt terl el a Piniosz foly vlgye. Fzfk s babrcserjk szeglyezik a szurdokot. A legenda szerint itt kiltott segtsgrt az Apollon szerelme ell menekl szpsges Daphne, akit anyja babrfv vltoztatott. Az korban a babrt Apollon szent fjaknt tiszteltk. A Farkas-torkolat kzelben kzelben van a Daphn forrs, honnan kis hd vezet t az Agija Paraszkevi kpolnhoz.
Forrs: Cartographia Utiknyvek-Grgorszg Kattints arra a kpre, amelyiket nagyobb mretben szeretnl megnzni!
|